A porcok

A porcok

porckopásról, kezelésekről, a prevenció fontosságáról, a jó porcerősítő feltételei és a legnagyobb tévhit

Többféle porcszövet létezik, mi az ún.hyalin azaz üvegproccal foglalkozunk, ez található meg ugyanis az ízületeket alkotó csontok végén. Ezek többnyire a csípő-térd és a gerinc kisízületei esetén okoznak a leggyakrabban problémát (figyelem a porckorong más!).

A legfontosabb tévhit: Mivel nem tartalmaz ereket, ezért az esetleges sérülések esetén, nem képes a véráram útján a sérült területre áramlani olyan sejt, ami a regenerálódást végezhetné, és mivel osztódni nem tud, ezért a porcállomány a mai orvostudomány állása szerint nem képes a regenerálódásra!

Porcépítő vagy porcerősítő?

Mivel a porcot felnőttkorban nem lehet építeni, ezért porcépítő készítmény nem létezik, helyesen porcvédő vagy porcerősítő készítménynek nevezhetőek. Ezek a még meglévő porcállományt erősítik, táplálják, növelik az ellenálló képességüket, csökkentik a további kopást, de a már elkopott szöveteket nem pótolják!

A jó porcerősítő készítmény tartalmazza a következő összetevőket: kollagén, chondroitin sulfat, glukozamino sulfat, MSM, hyaluronsav). (természetesen nem kell mindenképp egy termékben benne legyen mind az 5 összetevő, szükség esetén összeválogathatunk több készítményt, amik együttesen biztosítják az összes fontos alapanyagot)

Ezért kiemelten fontos szerepet kap a prevenció, vagyis a megelőzés: megfelelő táplálkozás, elegendő folyadék fogyasztása, megfelelő testsúly, rendszeres mozgás, az esetleges tartáshibákból adódó rossz terhelés megszüntetése. Ezek együttesen segítik elő a porcállomány megfelelő állapotát. Bármelyik tényező hiánya esetén nagyban megnő a porckopás kialakulásának esélye (legyen bármilyen hatékony egy készítmény -krém vagy porcerősítő, önmagában, a megfelelő testsúly vagy elegendő folyadékbevitel stb. nélkül nem hozza meg a kívánt tartós eredményt)

Többször említettem a megfelelő testsúlyt. Számomra is meglepő, hogy pusztán 5 kg súlyfelesleg 50%-al megnöveli a térdízületi kopások kialakulását!

A testmozgásnak köszönhetően fokozódik a keringés, ezáltal a tápanyagok elszállítása a porcszövethez, az erős izomat pedig csökkenti az ízületre gyakorolt nyomást, továbbá a megfelelő élettani terhelést segíti elő a helyes testtartás kialakításával. Előfordul, hogy a prevenciót maga a műtét képezi, pl.egy nagyon deformált alsó végtag esetén egy korrigáló operáció, de az egyik végtag protézissel ellátása, helyrebillentheti a megfelelő terhelést és a másik végtag porcállományát ezáltal "védi".

Vannak esetek a mikor az operáció nem kerülhető el, de annak kitolása érdekében kezdjük meg a konzervatív kezelést. Ilyenkor nem szabad csalódásnak tekinteni, hogy a végeredmény mégis operáció lett, hiába tett meg mindent a kedves páciens, a cél sok esetben "csak" annyi, hogy később kerüljön sor a műtétre, hiszen ezek sem örök életűek és nem ismételhető korlátlan számban. Továbbá az ilyen műtétet megelőző kezelések, gyógytornák elősegítik az operációból való felépülést, tehát az "úgyis megműtenek minek tornázzak" gondolat sem kifizetődő.

A teljesen elkopott porcok esetén protézis beültetésére kerül sor (ennek kimenetele szintén függ a beteg általános állapotától, testtartásától, izomzatától, emiatt szokott lenni, akinek rossz tapasztalata van ezzel kapcsolatban, pedig igen sokszor sikeres műtétekről beszélhetünk). Viszont a gerinc kisízületeiben is létrejön kopás, az viszont nem protetizálható! Ezért ebben az esetben talán még sokkal fontosabb szerepet kapnak a prevenciós eljárások: megfelelő életmód (mozgás és testsúly!) gyulladás csökkentés, deformitások kezelése stb. Persze ezeket is lehet operálni, de ebben az esetben a gerincszakasz stabilizálása történik, amiknek hosszú távon túlmozgásos tünetei alakulnak ki a gerinc más szakaszain, amik további vagy újbóli kezelést igényelnek.

A prevenció nagyon elcsépeltnek tűnhet, de látjuk, hogy nem helyettesíthető és nem lehet elég korán elkezdeni. Egy kopott csípő- térd esetében nem elég 50 évesen elkezdeni aggódni. Persze mindig jobb későn, mint soha, de a fogainkat sem 40 évesen kezdjük el mosni amikor már lyukas. Ugyanilyen napi szintű rutinná kellene válnia az egészséges életmódnak, a rendszeres testmozgásnak, ami mindig életkortól, testalkattól, habitustól és általános egészségügyi állapottól függ.